A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem Nemzetközi Újságírási és Hírközlési Kara (a továbbiakban Hírközlési Kar) 2014-ben került megalapításra. Elődje az Angol Nyelv és Nemzetközi Tanulmányok Karának 2003 óta működő Nemzetközi Újságírási és Hírközlési Tanszéke volt.

A Hírközlési Kar angol neve „School of International Journalism and Communication”, melynek rövidítése, a „SIJC” egyúttal a Kar jelszavait tartalmazó betűszó is egyben: Self-discipline (önfegyelem), Independence (önállóság), Justice (méltányosság), Cooperation (együttműködés).

A Kar az idegen nyelvű irodalom és a hírközléstudomány szerves ötvözésén alapuló újszerű oktatási modellt alkalmaz annak érdekében, hogy a jelenlegi társadalomból oly nagymértékben hiányzó, összetett tudással rendelkező és több nyelven beszélő nemzetközi újságírókat és hírközlési szakembereket képezzen ki. A képzés során a stabil angol nyelvtudás megszerzése mellett a hallgatók egy másik idegen nyelvet is elsajátítanak, magabiztos szakmai alapokra tesznek szert, s mindemellett kiemelt figyelmet kap tulajdonságaik és képességeik harmonikus egységbe foglalása, hogy a lehető legkedvezőbb értékeik kerüljenek a felszínre.

A Hírközlési Kar jelenleg 13 főállású oktatóval rendelkezik, közülük négyen professzorok és ketten docensek, 12 fő pedig doktori titulust szerzett. A Kar mindemellett elismert hazai és külföldi kutatókat, hírközlési szakembereket és híres újságírókat is alkalmaz óraadóként vagy vendégoktatóként. A Karnak jelenleg egy nemzetközi dékánja van.

A Kar hallgatóinak létszámszáma alapképzésben meghaladja a 200 főt, mesterképzésben pedig a 60 főt. A doktori képzésre 2016-tól kezdődően lehet majd felvételizni.

A Kar alapszakos, mesterszakos, illetve doktori végzettséget adhat ki. Az alapképzésben a hallgatók két alapszak közül választhatnak, melyek az újságírás-tudomány (nemzetközi újságírás szakirány) valamint a stratégiai kommunikáció, a mesterképzésben elérhető két mesterszak az újságírás-tudomány (nemzetközi újságírás szakirány), valamint a hírközléstudomány (nemzetközi hírközlési szakirány), a doktori képzés négy szakiránya pedig a következők: interkulturális hírközlés, összmédiás nemzetközi tudósítás, stratégiai kommunikáció, célnyelvi hírközlés.

A Karon három kutatóközpont és egy kutatóintézet található, melyek az alábbiak: Nemzetközi Hírközlési Kutatóközpont, Médiaetikai és Médiajogi Kutatóközpont, Történeti Nyelvi és Stratégiai Kommunikációs Kutatóintézet.

Az alapképzés szerkezete három nagyobb tömbből épül fel: angol nyelvi képzés, újságírási és hírközlési kurzusok, valamint a diplomácia, kultúra, politika stb. szakterületekkel kapcsolatos tárgyak. A Kar előírásai szerint a hallgatóknak a kínai egyetemi angol nyelvvizsga nyolcas szintjét kell teljesíteniük (TEM-8) és angol nyelven kell megírniuk a szakdolgozatukat. A Kar kurzusainak több mint 90 százalékát oktatják angol nyelven, ezzel is arra ösztökélve a hallgatókat, hogy az újságírással és hírközléssel kapcsolatos ismeretek elsajátításával egyidejűleg folyamatosan gyakorolják az angol nyelvet és karbantartsák nyelvi képességeik minden vetületét (hallás utáni értés, beszéd, olvasás, írás, fordítás). A hallgatók számára szabadon választható egy harmadik idegen nyelv is, továbbá lehetőségük van arra, hogy szakpárként minorszakot vegyenek fel.

A Kar saját hírközlési médiumokkal is rendelkezik. A hallgatóknak lehetősége nyílik ezen kívül a Xinhua Hírügynökségnél, a ChinaDaily-nél, a Kínai Nemzetközi Rádiónál, a CCTV-nél vagy más nemzeti hírközlési szervezetnél tölteni a kötelező gyakorlati idejüket.

A Kar szoros együttműködési partnerkapcsolatot ápol többek között az USA, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland, Írország és Ausztria élvonalba tartozó felsőoktatási intézményeivel.

A Hírközlési Kar hallgatói nem csupán az újságírás és a hírközlés területeire kiterjedő szakképzésben részesülnek, de be is léphetnek ennek a színpompás és ragyogó szakmának a kapuján, ráadásul a magas színvonalú idegennyelv-tudás megszerzésének köszönhetően egy még tágasabb világ nyílik meg előttük.