A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem (BeijingForeignStudies University – BFSU) Peking (Beijing) Haidian kerületének Nyugati Harmadik körútján helyezkedik el, a Harmadik körút két oldalán keletre és nyugatra két egyetemi körletre oszlik. Az egyetem közvetlenül az Oktatási Minisztérium irányítása alá tartozik, a „985. sz. Prioritást Élvező Diszciplínák Innovációs Platformja”, valamint a „211. sz. Állami Projektek” első turnusának keretében kiépült, országos hatókörű kiemelt egyetem. A jelenleg működő kínai felsőoktatási intézmények közül az egyik legrégebbi múltú, a legtöbb idegen nyelvet oktató, teljes oktatási spektrummal rendelkező intézmény.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem elődje az 1941-ben alapított, Japán ellen küzdő Kínai Hadsereg Katonai és Politikai Egyeteméhez tartozó 3. sz. Tanintézmény Orosz Nyelvi Csoportja volt, amelynek továbbfejlesztése révén jött létre a Yan’ani Idegen Nyelvi Intézet, mely alapítása idején a KKP Központi Bizottságának irányítása alatt állt. A Kínai Népköztársaság létrejötte után a tanintézmény a Külügyminisztérium alá tartozott, 1954-ben felvette a Pekingi Idegen Nyelvi Intézet nevet, 1959-ben egyesült a Pekingi Orosz Nyelvi Intézettel, majd szervezetileg újjáalakulva jött létre az új Pekingi Idegen Nyelvi Intézet, mely 1980 óta közvetlenül az Oktatási Minisztérium irányítása alá tartozik. 1994-től hivatalos elnevezése Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem. Az intézményben jelenleg 98 féle nyelvet oktatnak. Az egyetem jogosult idegen nyelv és irodalom, kínai nyelv és irodalom, sajtó és médiatudomány, politikatudomány, jog, gazdálkodás és menedzsment, mérnöki tudományok szakokon doktori fokozatot adni.

A hetvennégy éves múltra visszatekintő Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem, figyelemmel az egész ország fejlődésének szükségleteire, létrehozta az „idegennyelv-tudás – specializáció –kiválóság” hármas követelményén alapuló intézményfejlesztési alapelvet. Az intézmény szellemiségét mindig is a „minél több tudás, minél nagyobb tartalékképzés”, valamint a „mély tudásra törekvés, odaadó tanulási készség” elvei határozták meg, ezáltal az egyetem a diplomácia, a tolmács- és fordítóképzés, a gazdasági, kereskedelmi, hírközlési, jogi és pénzügyi területeken a magas szintű szakemberek kinevelésének fontos bázisa lett. Az ország számára eddig több mint kilencvenezer magas szintű képzettséggel rendelkező, más országokkal kapcsolatot tartani képes szakértőt nevelt ki. Ha csak a Külügyminisztériumot tekintjük, nem teljes körű adatok szerint, a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemen végzett hallgatók közül eddig négyszáz nagykövet, valamint több mint ezer tanácsosi rangú diplomata került ki. Ezért a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem kiérdemelte „a diplomataképzés bölcsője” megtisztelő címet.