Az 1954-ben megalapított Európai Nyelvek és Kultúrák Kara jelenleg az ország leghosszabb múltra visszatekintő, legnagyobb választékkal és legtöbb különböző szinttel rendelkező, a nem közhasználatban lévő európai nyelvekkel foglalkozó oktatási intézménye. A Karon belül 23 különféle nyelvszak működik, melyek közül 15 az egész országban egyedül itt található meg. Mint az Oktatási Minisztérium regionális tanulmányokkal és országismerettel foglalkozó kutató- és képzési bázisa cím birtokosa, a Közép-Kelet Európa Kutatóközpont elsősorban az Európai Nyelvek és Kultúrák Karának közép-kelet európai nyelvi tanszékeinek képzésére támaszkodik. Az Intézet ezen felül rendelkezik még Finn Kutatóközponttal, Észak-Európai Kutatóközponttal és több más tudományos szervezettel. Hatvanéves fejlődésének eredményeként a mai Európai Nyelvek és Kultúrák Kara a nem közhasználatban lévő európai nyelvek oktatásának bölcsőjévé vált Kínában, megteremtette az európai nyelvek és kultúrák kutatásának alapjait, és fontos szerepet tölt be a közép-európai oktatási és kulturális kapcsolatok terén.
A Kar doktori és mesterfokozatot is kiad, továbbá Peking város kiemelt képzési helyszíne. 2015 szeptemberében az Kar alapszakos hallgatóinak száma 409 fő, mesterszakosainak száma 24 fő, a doktori képzésben pedig 10 fő vesz részt. A Kar a kezdetektől fogva nagy fontosságot tulajdonított a diákok teljes körű fejlesztésének, így több csatornán keresztül igyekszik átfogó nevelést biztosítani, hogy a hallgatókból magas kvalitásokkal rendelkező, komplex tudású és több nyelven beszélő nemzetközi szakemberek válhassanak. A képzés során a tanulók szilárd nyelvi alapokra tesznek szert, miközben ismereteket szereznek a releváns ország vagy országok, illetve területek jellemzőivel és kultúrájával kapcsolatban. A hallgatók túlnyomó többségének lehetősége nyílik az adott országban egy vagy két félévet is vendéghallgatóként eltöltenie. A Kar az angol minor, a kétszakos képzési forma, illetve a szabadon választható harmadik és negyedik idegen nyelv, valamint más további képzési lehetőségek biztosításával törekszik arra, hogy minél szélesebb körű standardoknak megfelelő, magas színvonalú idegen nyelvi szakembereket neveljen ki.
Az Európai Nyelvek és Kultúrák Karának oktatói és hivatali személyzete 49 főből áll, akik közül 48 oktatói státuszban van. Az oktatók közül 5 professzori ranggal (közülük 4 doktori témavezető), 13 docensi ranggal, 14 pedig doktori címmel rendelkezik. Az oktatás és a tudományos munka előtérbe helyezése az Kar hosszú évekre nyúló oktatásszervezési tapasztalata során kialakult hagyomány. Az Intézet alapította aKelet-Európa(东欧) című folyóiratot, valamint egyebek mellett azEurópai Nyelv- és Kultúrakutatás(欧洲语言文化研究), azEurópai Nyelvek Oktatása és Tanulása (欧洲语言教与学) című szaklapokat, melyeknek fókuszában a különböző európai nyelvek és kultúrák tanulmányozása áll. A Kar oktatói elismerésre méltó munkát folytatnak többek között a tananyagok szerkesztése, a kézikönyvek összeállítása, a műfordítás és a kulturális kapcsolatok terén, s ezzel kivívták a különböző területek megbecsülését és dicséretét. A neves oktatók sorában találjuk például Yi Lijun (易丽君), Feng Zhichen (冯志臣), Gong Kunyu (龚坤余), Wang Jun (王军) és Ding Chao (丁超) nevét, sok más remek szakemberé mellett.
Az Európai Nyelvek és Kultúrák Kara a kínai-európai kapcsolatok fontos szereplője. Minden évben számos, Európa különböző országaiból érkező magas rangú delegációt fogad. Az európai nyelveken beszélők közösségének felkészültsége és a kiemelkedő teljesítményt célul tűző szellemisége mély benyomást tesz az idelátogató vendégekre.
Az Intézet különböző szakain tevékenykedő oktatók küldetése egyik oldalról, hogy bemutassák és népszerűsítsék Kínában a különféle európai nyelveket és kultúrát, másik oldalról pedig, hogy ezen európai országokba elvigyék Kína jó hírét. Az elmúlt években a Kar oktatói közül kerültek ki a magyarországi Eötvös Loránd Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének, a lengyelországi Krakkói Konfuciusz Intézetnek, a bulgáriai Szófiai Egyetem Konfuciusz Intézetének, a csehországi Palacky Egyetem Konfuciusz Intézetének és az olaszországi Római Egyetem Konfuciusz Intézetének kínai intézetvezetői, s áldozatos munkájukkal hozzájárultak a kínai kultúra népszerűsítéséhez.
