A Kínai Kultúra Nemzetközi Kutatóintézetének elődje a Tengerentúli Sinológiai Kutatóközpont volt, melyet 1996-ban alapítottak, majd végül 2015-ben kapta meg mai nevét. A Kutatóintézet tevékenységének fókuszában a Kínán kívül folyó sinológiai kutatás áll. Munkájával hozzájárul a hagyományos kínai kultúra páratlan vetületeinek átadásához és innovációjához, a kínai kulturális csere hátterével felvértezve pedig a kínai kultúrának a világ különböző népei felé való közvetítési útjait kutatja. Áttekinti továbbá a kínai kultúra klasszikus műveinek idegen nyelvű fordításait, a fordítás történetét, valamint az ehhez kapcsolódó történeti alakokat, és összegzést készít a kínai nyelv idegen nyelvre történő fordításának elméletéről és módszereiről. Tudománytörténeti módszerekkel vizsgálja a különböző országokban zajló Kína kutatás fejlődését és történeti változásait, s emellett interkulturális szemszögből tanulmányozza a kínai kultúrának a külföldre gyakorolt hatásait, és felkutatja a különböző országok kínai mintát követő mechanizmusait, feltárván ezzel a kínai kultúrának a kulturális kölcsönhatásokból kibontakozó globális jelentőségét.

A Kutatóintézet alá tartozik a Tengerentúli Sinológiai Kutatóközpont, a Kínai Kultúra Kutatóiroda és a Kínai Kultúra Tengerentúli Népszerűsítésének Értékelő Központja. Az Intézet által kiadásra kerülő tudományos folyóiratok egyebek közt a Nemzetközi Sinológia (国际汉学), az Összehasonlító Irodalom és Interkulturális Tanulmányok (比较文学与跨文化研究), A Nemzetközi Konfucianizmus-kutatás Krónikája (国际儒学研究通讯) és a Kínai Nyelvoktatás Világtörténetének Szaklapja (世界汉语教育史学刊). A Kutatóintézet tudományos szervezeteinek sorában a Nemzetközi Kínai Kultúra-kutatás Tudományos Szövetségét, a Kínai Nyelvoktatás Világtörténetének Tudományos Szövetségét, valamint a Nemzetközi Konfucianizmus-kutatás Bizottságát találjuk.

A Kutatóintézet különös hangsúlyt fektet a kutatók és a nemzetközi szakemberek képzésére. Az összehasonlító irodalom, valamint az interkulturális kutatás szakirányain folytatott mester- és doktori képzés mellett létrehozta továbbá a kínai kultúra-kutatói szakirányú és a nemzetközi sinológia szakirányú mesterképzést, melyekre a nemzetközi hallgatók jelentkezését is várja, hiszen az előadások kínai és angol nyelven folynak.

Az elmúlt tíz évben az Intézet munkatársai összesen 40 országos és tartományi szintű projektet nyertek el, továbbá 36 szakkönyvet, 40 antológiát, 29 fordítást, 2 szójegyzéket és 3 tankönyvet jelentettek meg. Ezen felül még száznál is több tanulmányt publikáltak jelentős szaklapokban, három éven át elnyerve az egyetem legkiemelkedőbb kutató egységének járó első díjat. Az Intézet összesen 33 amerikai, brit, francia, olasz, vatikáni, svájci, orosz, indiai, japán, koreai, szingapúri, thaiföldi, malajziai, hongkongi, tajvani és makaói egyetemmel, illetve kutatóintézménnyel ápol szoros kapcsolatot. Az eddig fogadott külföldi vendégkutatók száma a száz főt is meghaladja, az Intézet által megrendezett különféle tudományos előadások száma pedig már szintén száz fölött van. Ezen felül még több mint hetven alkalommal szervezett már nemzetközi tudományos konferenciát és folyamatos kapcsolatot tart fenn a szakma hazai képviselőinek körével.