Az Európai Nyelvek és Kultúrák Kara

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem Európai Nyelvek és Kultúrák Karának története az 1950-es évekre nyúlik vissza. A Kar különböző szakjainak létrehozása szoros kapcsolatban áll Kína diplomáciai törekvéseivel és gazdasági fejlődésével, és a Karon végzettek közül számos elismert diplomata, tudós és szakértő került ki.

Az Európai Nyelvek és Kultúrák Kara a kínai felsőoktatási intézmények körében a kevésbé elterjedt európai nyelvek legszélesebb kínálatával rendelkező, teljes alap-, mester- és doktori képzési struktúrát kínáló oktatási és kutatási központja. A Karon több mint 90 főállású oktató dolgozik, köztük több mint 20 anyanyelvi lektor. A Kar jelenleg 25 nyelven kínál képzéseket, melyek a következők: lengyel, cseh, román, magyar, bolgár, albán, olasz, svéd, szerb, finn, holland, szlovák, horvát, görög, norvég, dán, izlandi, szlovén, észt, lett, litván, máltai, latin, macedón és luxemburgi. A szakok közül 16 országos szintű, kettő pedig tartományi szintű első kategóriás alapképzési program.

Az egymást követő oktatói generációk kitartó munkájának köszönhetően a Kar sajátos tudományos profilt és kiváló akadémiai hagyományokat alakított ki. 1984-ben megkezdődött a mesterképzési rendszer kialakítása, 1998 óta pedig az európai nyelvek és irodalmak képzési területen hivatalosan akkreditált képzés keretében folyik a mester- és doktori képzés. Az európai nyelvek és irodalmak aldiszciplínát  2010-ben tartományi szintű kiemelt tudományterületté minősítették. A Kar gondozásában jelenik meg rendszeresen a (Kelet-Európa) című tudományos folyóirat, valamint az (Európai Nyelvek és Kultúrák) című tanulmánykötet-sorozat. A Karon működik az Oktatási Minisztérium által nyilvántartásba vett Közép- és Kelet-Európai Kutatóközpont, valamint 12 minisztériumi szintű ország- és régiótanulmányokkal foglalkozó kutatóbázis, amelyek a Balkánnal, Olaszországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával, Görögországgal, Albániával, valamint Svédországgal, Dániával, Finnországgal és Izlanddal kapcsolatos kutatásokra összpontosítanak.

A Kar több mint 70 éve elkötelezett a kevésbé elterjedt európai nyelvek oktatása mellett. A nyelvoktatás mellett kiemelt figyelmet kapnak az irodalmi, nyelvészeti és a fordítástudományra irányuló, valamint a célnyelvi országok politikai, gazdasági, oktatási társadalmi és kulturális helyzetét vizsgáló kutatások. A Kar oktatói által elért eredmények jelentős mértékben hozzájárultak a kevésbé elterjedt idegen nyelvek oktatásának fejlődéséhez az egész országban. Az Európai Nyelvek és Kultúrák Karán mindezidáig több mint 3000 hallgató végzett, akik az itt megszerzett nyelvtudás és egyéb képességek révén nagy mértékben hozzájárulnak a Kína és Európa közötti baráti kapcsolatok elmélyítéséhez.

Napjainkban a Kar fő feladatának tekinti, hogy a kevésbé elterjedt európai nyelvek oktatása terén felhalmozott tudásra és tapasztalatra építve fejlessze mindhárom képzési szinten az oktatás minőségét, bővítse nemzetközi kapcsolatait, ezen kívül pedig kiemelt figyelmet fordít a digitális technológiák hatékony alkalmazásának ösztönzésére, valamint az ország- és régiókutatásokra, hogy a mai digitalizált és globalizált kor kihívásainak is minél jobban megfeleljen.

A magyar szak

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem Magyar Tanszékét 1961-ben hozták létre. Ez volt az első Magyar Tanszék Kínában, és így immár több mint 60 éves múltra tekint vissza. A magyar szak 2019-ben megkezdett egy minősítési eljárást, amelynek sikeres teljesítésével a jövőben az országos szinten első osztályúnak számító alapképzési szakok közé kerülhet. A Magyar Tanszék közreműködésével 2017-ben létrehozott Magyar Kutatóközpont az Oktatási Minisztérium által nyilvántartott ország- és régiókutatási központok egyike.

A magyar nyelvi alapképzés 4 éves. Első- és másodéven általános nyelvfejlesztés folyik. Ennek keretein belül a hallgatók megismerkedhetnek a magyar nyelv alapjaival. Harmad- és negyedéven ezt a megszerzett tudást tökéletesítik, valamint az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazásával foglalkoznak. Azok a hallgatók, akik kedvet és energiát éreznek magukban, a magyar főszak mellé minor szakirányt is választhatnak. A választható szakirányok között szerepel a nemzetközi gazdaság és kereskedelem, a diplomácia, az újságírás, vagy például a jog. A minor szakirány elvégzéséről a megfelelő feltételek teljesítése esetén tanúsítványt is kapnak.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem hivatalos ECL-nyelvvizsgahely, így a magyar szakos hallgatóknak lehetőségük van helyben nemzetközileg elismert nyelvvizsgabizonyítványt szerezniük magyar nyelvből.

Az Egyetem hosszú évek óta szoros egyezményes kapcsolatot ápol az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, valamint a budapesti Balassi Intézettel is. A hallgatóknak a képzés alatt lehetőségük van – ösztöndíjjal vagy saját költségükön – egy tanévet ezekben az intézményekben tölteniük.

A magyar szakon végzett hallgatók klasszikusan diplomáciai, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és kulturális területeken, valamint a médiában vagy tudományos kutatói pályán helyezkednek el. Az elmúlt években azonban a felsőoktatási intézményekben, az állami nagyvállalatoknál és a magánszférában is megnőtt a kereslet a magyar szakos diplomával rendelkező hallgatók iránt.