A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem (Beijing Foreign Studies University, röviden: BFSU) Peking Haidian kerületében, a hármas körgyűrű északnyugati szakaszán található. Az intézmény a kínai Oktatási Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozik, és az elsők között került be az olyan, a kínai felsőoktatás fejlesztését és világszínvonalú intézmények és szakok létrehozását célzó programokba, mint a „211-es projekt”, a „985-ös program”, valamint az úgynevezett „Double First-Class” kezdeményezés.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem az első olyan idegennyelv-oktatással foglalkozó felsőoktatási intézmény Kínában, amelyet a Kínai Kommunista Párt alapított. Elődjének az 1941-ben Yan’anban létrehozott, a Kínai Népi Japánellenes Katonai és Politikai Egyetem 3. sz. Alosztályához tartozó Orosz Nyelvi Csoport tekinthető, amely később a Központi Katonai Bizottság Idegen Nyelvi Iskolája néven folytatta tevékenységét, és amelyet a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága közvetlenül irányított. A Kínai Népköztársaság megalakulását követően az Egyetem a Külügyminisztérium irányítása alá került. 1954-ben felvette a Pekingi Idegen Nyelvi Főiskola nevet, 1959-ben pedig egyesült a Pekingi Orosz Nyelvi Főiskolával. 1980 óta az Oktatási Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozik, 1994-től pedig hivatalos elnevezése Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem jelenleg 101 különböző idegen nyelv oktatásához rendelkezik akkreditált képzési programmal, és a kevésbé elterjedt európai, ázsiai és afrikai nyelvek oktatása terén a legszélesebb kínálatot nyújtja Kína-szerte. Az Egyetem az Oktatási Minisztérium kiemelt fejlesztési projektjeinek keretein belül rendszeresen vesz részt új képzési programok kialakításában.

Bár a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem elsősorban az idegennyelv- és az irodalomoktatásról ismert, az intézmény emellett számos más területen (bölcsészet, jog, gazdaság, menedzsment, pedagógia stb.) is egyre több képzést indít, hogy egy minél átfogóbb, harmonikus képzési struktúrát kínálhasson a hallgatók számára.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem jelenleg az alábbi nyelvekből rendelkezik akkreditált képzési programmal (az akkreditáció időpontja szerint időrendben): orosz, angol, francia, német, spanyol, lengyel, cseh, román, japán, arab, khmer (kambodzsai), lao, szingaléz, maláj, svéd, portugál, magyar, albán, bolgár, szuahéli, burmai, indonéz, olasz, horvát, szerb, hausza, vietnámi, thai, török, koreai, szlovák, finn, ukrán, holland, norvég, izlandi, dán, görög, filippínó, hindi, urdu, héber, perzsa, szlovén, észt, lett, litván, ír, máltai, bengáli, kazah, üzbég, latin, zulu, kirgiz, pastu, szanszkrit, páli, amhara, nepáli, szomáli, tamil, türkmén, katalán, joruba, mongol, örmény, madagaszkári, grúz, azeri, afrikaans, macedón, tádzsik, setswana, ndebele, komorói, kreol, sona, tigrinya, belorusz, maori, tongai, szamoai, kurd, biszlama, dari, tetum, divehi (maldív), fidzsi, Cook-szigeteki maori, kirundi, luxemburgi, ruandai, niuei, tok piszin, chewa (nyanja), szeszoto, szangó, tamazight (berber), jávai, pandzsábi.

Az Egyetem képzési kínálatában, az elődintézmények szellemi örökségének folytatása és Kína nemzetstratégiai céljainak szolgálata érdekében, a Kínai Népköztársasággal diplomáciai kapcsolatban álló 183 ország összes hivatalos nyelve szerepel.

Az Egyetemen belül számos karon, tanszéken és kutatóközpontban folyik az oktatási és tudományos munka, köztük több szervezeti egység is az utóbbi években jött létre. Ezek közé tartozik például:

- a (kínai felsőoktatási intézmények körében úttörőnek számító) Tananyagfejlesztési Osztály,

- a Nemzetközi Szervezetek Intézete,

- a Nemzetközi Oktatási Intézet,

- az egykori Ázsiai és Afrikai Tanulmányok Karának kettéválásából létrejött különálló Ázsiai Tanulmányok Kara és Afrikai Tanulmányok Kara,

- a Mesterséges Intelligencia és Emberi Nyelvi Fókuszú Laboratórium (BFSU•AI),

- valamint a nemzetközi kommunikációs képességek fejlesztése érdekében létrehozott kutatóközpontok, mint például az Országos Fordítási Kompetencia Kutatóközpont.

Az Egyetem stratégiai célkitűzését meghatározza a „globális nyelvismeret, globális kultúra, globális kormányzás” gondolatának hármassága, és ennek jegyében a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem kezdeményezésére több nemzetközi együttműködési projekt is megvalósult, mint például:

- az Idegen Nyelvi Egyetemek Világszövetsége,

- a Régió- és Országkutatások Nemzetközi Konzorciuma,

- valamint a Régió- és Országkutatások Kínai Konzorciuma.

Az Egyetemen összesen 54 országos, tartományi és minisztériumi szintű kutatóközpont működik. Ilyenek többek között:

- az Oktatási Minisztérium bölcsészet- és társadalomtudományi kiemelt kutatóbázisa, a Kínai Idegennyelv-Oktatási Kutatóközpont;

- az Oktatási Minisztérium filozófiai és társadalomtudományi és mérnöki közös kísérleti projektje, a Mesterséges Intelligencia és Emberi Nyelvi Fókuszú Laboratórium (BFSU•AI);

- az Állami Nyelvi Bizottság kutatóbázisa, a Nemzeti Nyelvi Kompetenciafejlesztési Kutatóközpont;

- egy országos szintű tananyagfejlesztési kutatóbázis, a Köz- és Felsőokatási Idegennyelvi Tananyagok Kutatóbázisa;

- a Regionális és Globális Kormányzási Akadémia, amely az Oktatási Minisztérium nemzetközi szervezetekkel, ország- és régiókutatással, valamint nemzetközi kommunikációval foglalkozó interdiszciplináris innovációs platformja, és egyben az Állami Nemzetiségi Ügyek Bizottsága felügyeletében a kínai nemzet egységének kutatására is összpontosít;

- 4, az Oktatási Minisztériumhoz tartozó ország- és régiókutatási központ: a Közép- és Kelet-Európai Kutatóközpont, a Japanológiai Kutatóközpont, a Brit Kutatóközpont és a Kanadai Kutatóközpont;

- 37, az Oktatási Minisztérium nyilvántartásában regisztrált ország- és régiókutatási központ;

- 3, az Oktatási Minisztériumhoz tartozó, a Kína és más országok közötti kulturális párbeszédet vizsgáló kutatóközpont: a Kína–Indonézia Kulturális Kapcsolatok Kutatóközpont, a Kína–Franciaország Kulturális Kapcsolatok Kutatóközpont és a Kína–Németország Kulturális Kapcsolatok Kutatóközpont.

Az Egyetem rendelkezik továbbá egy tartományi szintű filozófia- és társadalomtudományi, valamint egy oktatásjogi kutatóbázissal, és az elsők között került be az országos nyelv- és írásterjesztési bázisok közé. Mindemellett azon tartományi szintű kutatóbázisok egyike, amelyeket elsőként akkreditáltak, hogy Hszi Csin-ping új korszakra vonatkozó kínai sajátosságú szocialista gondolatvilágát vizsgálják, valamint egyike a kínai sajátosságú szocializmus elméleti kutatására szakosodott pekingi felsőoktatási intézmények innovációs központjainak is.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem öt, a Kínai Társadalomtudományi Idézettségi Index (Chinese Social Sciences Citation Index – CSSCI) által jegyzett tudományos folyóiratot ad ki, ezek a(Idegennyelv-Oktatás és -Kutatás), a(Világirodalom), a(Nemzetközi Fórum), a(Az Idegennyelv-Oktatás és -Kutatás Élvonalában) és a(Nemzetközi Sinológia) című folyóiratok. Emellett gondozza a CSSCI bővített listáján szereplő (Orosznyelv-oktatás Kínában) című folyóiratot, továbbá több, a CSSCI által jegyzett tanulmánykötet-sorozatot is, többek között a (Japanológiai Tanulmányok) és a(Nyelvpolitika és Nyelvi Tervezés) című köteteket. Az Egyetem ezen felül 7 további kínai nyelvű tudományos folyóirattal rendelkezik.

A kínai nyelvű kiadványokon túl az Egyetem idegen nyelvű folyóiratokat is gondoz: ezek között vannak az ESCI-indexelt angol nyelvű Chinese Journal of Applied Linguistics és Journal of World Languages, valamint a Scopus által indexelt szintén angol nyelvű Interpreting and Society: An Interdisciplinary Journal, ezeken felül pedig további 13 különböző nyelveken megjelenő folyóirat is.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem égisze alatt működik az ország legnagyobb idegennyelvi szakkiadója, a Foreign Language Teaching and Research Press (FLTRP), amely nyomtatott könyvekre, valamint audiovizuális és digitális oktatási segédanyagokra szakosodott.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem jelenleg 122 akkreditált alapképzési programmal rendelkezik, melyek közül 46 szak az országban kizárólag itt található meg, 54 szak országos, 18 pedig tartományi szintű első kategóriájú szaknak minősül. Az Egyetem többnyelvű, a globális kompetenciákat fejlesztő képzési modellje 2022-ben országos szintű elismerésben részesült.

Az Egyetem jelenleg 4 országos és 7 tartományi szintű kiemelt képzésterülettel rendelkezik. 6 képzési területen jogosult doktori fokozatot adományozni, amelyek a következők: idegen nyelvek és irodalom, menedzsment és mérnöki tudományok, ország- és régiókutatás, kínai nyelv és irodalom, pedagógia, valamint fordítástudomány; 12 képzési területen folyik diszciplináris mesterképzés: idegen nyelvek és irodalom, menedzsment és mérnöki tudományok, kínai nyelv és irodalom, ország- és régiókutatás, pedagógia, politológia, kommunikáció és médiatudomány, jogtudomány, alkalmazott közgazdaságtan, üzleti menedzsment, marxizmus és világtörténelem; 9 képzési területen pedig szakirányú mesterképzés: fordítástudomány, kínai mint idegen nyelv, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy, kommunikáció és médiatudomány, jog, számvitel, üzleti menedzsment, nemzetközi kapcsolatok.

Az idegen nyelvek és irodalom képzésterület bekerült az állami „Double First-Class” fejlesztési programba, az idegennyelv-oktatás képzésterület pedig a Peking Városi Önkormányzattól „Kiváló Felsőoktatási Képzésterület” minősítést kapott. Az Oktatási Minisztérium képzésterületi értékelésein az idegen nyelvek és irodalom képzésterület eddig minden alkalommal A+ minősítést kapott, és országos szinten az első helyen áll.

A brit Quacquarelli Symonds 2025-ös képzésterületi rangsorában a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem nyelvészetből a 18., angol nyelv és irodalomból a 98., modern nyelvészetből a 151–200., pedagógiából pedig a 251–300. helyen végzett, ezzel a Kínában működő hasonló profilú felsőoktatási intézmények között vezető helyet foglal el.

„Tárd ki elméd, kutass, okulj s boldogulj!” – hangzik az Egyetem mottója, amely a nyitottság és az elkötelezettség eszméjét hirdeti, és ennek szellemében kerülnek ki innen mindazok a magas szintű nyelvismerettel és interkulturális képeségekkel rendelkező szakemberek, akik megállják helyüket a diplomácia, a fordítás-tolmácsolás, az oktatás, a gazdaság, a kereskedelem, a média, a jog vagy a pénzügy világában. A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemen végzett hallgatók közül mindezidáig több mint ötszázan töltöttek be nagyköveti posztot, valamint több mint 3000-en szolgáltak tanácsosi beosztásban különböző külképviseleteken a nagyvilágban, ami miatt az Egyetemre gyakran utalnak „a diplomataképzés bölcsője” megtisztelő elnevezéssel.

Jelenleg az Egyetemnek több mint 5700 fő alapszakos hallgatója van, további több mint 4300 fő mester- és doktori képzésben vesz részt, rajtuk kívül pedig több mint 1200 fő külföldi diák is tanul itt. 2024-ben az Egyetem elnyerte a Kínában tanuló külföldi hallgatók számára nyújtott felsőoktatási szolgáltatások újraminősítésének legmagasabb, A kategóriás besorolását, amely a nemzetközi képzés színvonalának hivatalos elismerése.

Az Egyetem jelenleg több mint 1200 fő főállású kínai munkatársat és mintegy 200 fő, 65 különböző országból érkező külföldi oktatót foglalkoztat. Az Egyetem számos oktatója részesült országos szintű kitüntetésben, többen kiérdemelték a Kínai Népköztársaság Barátság Érdemrendjét is. Az oktatói kar több mint 90%-a rendelkezik külföldi tanulmányi tapasztalattal. A Kínai Idegennyelv-oktatási Kutatóközpont, valamint a Globális Kormányzás és Nemzetközi Szervezetek Tehetséggondozó Csoport oktatói gárdája is elnyerte a neves geofizikus, Huang Danian szellemiségét továbbvivő, egyetemi oktatói csapatoknak járó elismerést.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem az évek során több mint 80 ország és régió 300-nál is több egyetemével és tudományos intézményével írt alá együttműködési megállapodást. Olyan neves egyetemekkel működik szorosan együtt, mint a Cambridge-i Egyetem, a Chicagói Egyetem, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem, a Tokiói Egyetem, az Ausztrál Nemzeti Egyetem, a Sorbonne Egyetem, a Hongkongi Kínai Egyetem, a Maláj Egyetem, a Moszkvai Állami Egyetem, a São Pauló-i Egyetem, a Heidelbergi Egyetem, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem, a Barcelonai Autonóm Egyetem stb.

Az Egyetem az ázsiai, az európai és az amerikai kontinensen 18 országban összesen 23 Konfuciusz Intézetet működtet – ezzel a kínai egyetemek közül a legtöbb Konfuciusz Intézettel rendelkezik. Az intézetek közül hét a „Globális Modell Konfuciusz Intézet” megtisztelő címet is magáénak tudhatja.

Az Egyetem páratlanul gazdag és soknyelvű forráskínálata széleskörű támogatást nyújt a hallgatóknak és az oktatóknak. A könyvtár nyomtatott dokumentumállománya 107 különböző nyelven közel 1,6 millió kötetet ölel fel, az elektronikus könyvek száma meghaladja az 1,41 milliót, a nyomtatott sajtótermékek között pedig 873 féle folyóirat található. Az intézmény 103 hazai és nemzetközi adatbázishoz biztosít hozzáférést az olvasóinak. A gyűjtemény fókuszában a nyelvészet, az irodalom és a kultúra áll, ugyanakkor az utóbbi években – a tudományos élet fejlődésével párhuzamosan – egyre több politológiai, közgazdaságtani, diplomáciai, jogi témájú, valamint újságírással, menedzsmenttel, továbbá ország- és régiókutatással kapcsolatos kötettel is gazdagodott.

Az Egyetem kiemelt figyelmet fordít a digitalizációra is. Az információk hatékony áramlását többnyelvű honlap, elektronikus tanulmányi rendszer, elektronikus adatszolgáltatási központ, valamint számos, az oktatást és a tanulást támogató online platform segíti. Az oktatók módszertani megújulásának ösztönzése érdekében az Egyetem külön figyelmet szentel a digitálisan támogatott, modern oktatási környezet kialakítására, ahol különféle okoseszközök, interaktív táblák, online platformok, virtuális tanulási terek segítik a tanulást. E munkának elismeréseként az Egyetem bekerült az Oktatási Minisztérium mesterséges intelligencia által támogatott oktatói képzési programjának pilotegyetemei közé is.

A campuson jelenleg két, a közelmúltban nyílt állandó kiállítás is megtekinthető: az egyik a Világ Nyelveinek Múzeuma nevet kapta, és a nyelvi és kulturális sokszínűséget hirdeti, a másik pedig az intézmény történetét mutatja be.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem a tehetséggondozással, a tudományos kiválóság szem előtt tartásával és nemzetközi jelenlétének bővítésével folyamatosan arra törekszik, hogy egy nemzetközileg elismert, sajátos arculattal rendelkező, magas színvonalú és sokoldalú világklasszis idegennyelvi egyetemmé váljon. Küldetésének középpontjában az áll, hogy a nyelvek révén hidat építsen Kína és a világ között, s az évek során felhalmozott tudással és az értékalapú elkötelezettséggel az emberiség közös javát szolgálja. Az egyetem olyan sokoldalúan képzett, hazájuk iránt elkötelezett, globális látásmódú és kiváló szakmai tudással rendelkező fiatalokat kíván nevelni, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy Kína hatékonyabban kapcsolódjon a világhoz – és a világ minél jobban és szélesebb körben megismerhesse Kínát.